Karancs-völgy felhagyott szőlőinek tájhasználat-története és növényzete

A felhagyott szőlők botanikai értékeire, és ezek megjelenésének, élőhelyi viszonyainak tájhasználat-történeti összefüggéseire a közelmúltban több kutatás is ráirányította figyelmet. Nógrád megye legészakibb részén, délibb területekkel ellentétben, még nem készült ilyen felmérés. Célunk Karancsberény Karancslapujtő egykori szőlőinek felkutatása, tájhasználat-történetük áttekintése, védett ritka növényfajok feltérképezése, helyén átalakulóban lévő élőhelyek állapotának felmérése volt. két település összesen 8 szőlőterületét 2019–2020. vegetációs időszakában havi rendszerességgel bejártuk, feljegyezve az edényes növényfajokat, fajok egyedszámát, emellett térképi, statisztikai irodalmi források, valamint személyes adatközlők segítségével feltártuk tájhasználat-történet fő motívumait. felhagyás óta végbement szukcessziós folyamatok napjainkra természetvédelmi szempontból kedvező fajkészletű élőhelyeket eredményeztek. Az Simon-féle érték kategóriái alapján természetes viszonyokra utaló aránya egy kivétellel minden területen meghaladja degradációra utalókét. Néhány tövet leszámítva találtunk aggodalomra okot adó mennyiségben özönfajokat. Kiemelendő hét (Adonis vernalis, Centaurea sadleriana, Dianthus deltoides, Linum hirsutum, L. tenuifolium, Ornithogalum brevistylum, Scabiosa canescens) további (Chamaecytisus virescens, Thymelaea passerina) növényfaj előfordulása. területek jelenlegi kezelése (legeltetés, helyen kaszálás) segíti értékeik megőrzését, azonban parcella kezelés hiányában erősen cserjésedik, ami eltűnéséhez vezethet.